Munkavédelmi képviselőképzést érintő Jogszabályváltozás

A jogszabályváltozás értelmében 2019.01.02-től a munkavédelmi képviselők képzése csak a felnőttképzésről szóló törvény szerinti tevékenység keretében történhet.

2018. évi XCIV. törvény az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról
3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
26. § (1) Az Mvt. 75. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen)
„c) a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően, valamint újraválasztása esetén évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét.”
(2) Az Mvt. 75. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltak költségei a munkáltatót terhelik, továbbá az (1) bekezdés c) pontja szerinti képzés csak rendes munkaidőben és a felnőttképzésről szóló törvény szerinti tevékenység keretében történhet.”

 

Mit jelent a munkára képes állapot, mit kell tudni a munkahelyi alkoholszondáztatásról

A munkavédelmi törvény előírja, hogy a Munkavállaló kötelezettsége, hogy csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát. A Munkavállaló akkor tesz eleget a munkára képes állapotban való munkavégzési kötelezettségének, ha ezt az állapotát a munka megkezdésétől a munkaidő végéig megőrzi. Amennyiben a Munkavállaló munkára képes állapotában változás történik, azt soron kívül köteles jeleznie. Az alkalmatlanság jelenthet olyan állapotot, amely csak bizonyos munkák/munkafolyamatok elvégzésére teszi alkalmatlanná a munkavállalót, ilyenek lehetnek például a magas vérnyomás, vagy átmenetileg szedett különböző gyógyszerek, amelyek lehetnek pl. allergiák kezelésére szolgáló készítmények is, amelyet a betegtájékoztató tartalmaz.
Az alkalmatlanság másik formája, amely mindenfajta munkavégzést kizár az a munkahelyi ittasság. Az alkoholos állapotban történő munkavégzés komoly veszélyt jelent mind a Munkavállalóra, mind pedig környezetére, attól függően, hogy mekkora az elfogyasztott szeszes ital mennyisége és minősége, milyen az egyén alkoholos tűrőképessége. Fontos, hogy a Munkavállalónak nemcsak a munkaidő alatti italozástól kell tartózkodnia, hanem azért is felelősséggel tartozik, hogy a munkahelyen alkoholos befolyástól mentes állapotban jelenjék meg.
A Munkáltatónak is van ezzel kapcsolatos kötelezettsége (és joga is), hiszen neki a munkavégzés ideje alatt rendszeresen meg kell győződni a munkavállaló munkára képes állapotáról. Jogszerű és elfogadott módszer, hogy akár véletlenszerű, akár célzott formában egy-egy munkavállalót alkoholtesztnek vessenek alá. Hiszen a saját és munkatársai testi épségét is veszélyeztetheti az alkoholos munkavégzéssel. Természetesen a munkáltató nem gyakorolhatja visszaélés szerűen az ellenőrzési jogát. Munkavállaló pedig köteles az alkoholvizsgálatnak magát alávetni, amely kötelezettség vonatkozik arra az esetre is, ha a munkaideje egyébként már letelt, de még a munkahelyen tartózkodik.
Az ellenőrzés módját belső utasításában, például a Munkavédelmi Szabályzatban célszerű meghatározni. A munkavédelmi eljárási rendnek tartalmaznia kell az ellenőrzés folyamatát, eszközét és módját, s azt, hogy ki jogosult elvégezni azt (mely szervezeti egység, foglalkozás-egészségügyi orvos, stb.). Általános érvényű szabály, hogy a munkára képes állapot ellenőrzését szolgáló vizsgálatok nem sérthetik a munkavállalók emberi méltóságát, indokolatlan zaklatás alapjául nem szolgálhatnak. Az   alkoholos   állapot   ellenőrzését   lehetőség   szerint   tanú   jelenlétében   kell végrehajtani.
Az alkoholos állapot bizonyított, ha

  • az alkoholszondás ellenőrzés 0,2 %0, illetve azt meghaladó eredményt mutat, és a munkavállaló alkoholos állapotát jegyzőkönyvben elismerte, vagy
  • a véralkohol - vizsgálat eredménye a 0,2 %0-et meghaladja.

Ha a Munkavállaló az ellenőrzés eredményét kifogásolja, véralkohol - vizsgálat kezdeményezhető, amelynek lehetőségéről a Munkavállalót tájékoztatni kell. Valamint arról, hogy pozitív eredmény esetén a vizsgálat költségeit neki kell megtérítenie.
A munkáltatónak kell biztosítania a munkavállaló vérvételre történő kisérését.
A véralkohol - vizsgálat eredményét kimutathatóan a vizsgált személy tudomására kell hozni.
Ha a munkavállaló a vizsgálat elvégzését vagy az abban való közreműködést alapos indok nélkül megtagadja, ezáltal a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi. A vizsgálatban való közreműködést megtagadó munkavállaló eltiltható a munkavégzéstől.

 

Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása

A munkahelyen a munkahelyi biztonságért és egészségért a munkáltató felel, neki kell gondoskodnia arról, hogy az irányítása alá tartozó valamennyi területen a munkahelyek kialakítása és üzemeltetése megfeleljen a jogszabályokban meghatározottaknak, egyéb előírásoknak, a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelményeknek.
Ennek keretében a munkáltató egyik legfontosabb kötelezettsége, a munkahelyi biztonságot és egészséget fenyegető kockázatok értékelése – beleértve azokat a kockázatokat, amelyek a megváltozott munkaképességű/fogyatékossággal élő munkavállalók csoportját érintik – valamint a döntés a szükséges megelőző intézkedésekről (kockázatkezelés).
A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja:

  • várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket),
  • a veszélyeztetettek körét,
  • felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét.

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előttazt követően indokolt esetbende legalább 3 évente köteles elvégezni.
Indokolt esetnek lehet, és kell is tekinteni:
ha egy munkahelyen csökkent munkaképességű/fogyatékos munkavállalót szeretnének foglalkoztatni, vagy ha egy meglévő munkavállaló munkaképessége változik meg. A munkáltatónak át kell gondolnia milyen tárgyi, személyi és szervezési intézkedéseket szükséges elvégeznie az új munkavállaló foglalkoztatásához, illetve ahhoz, hogy a meglévő dolgozója használni tudja megmaradt potenciálját és képességeit.
A kockázatértékelés kiindulópontja mindenképpen a munkavállaló megváltozott igényeinek figyelembevétele, annak mérlegelése, hogy a dolgozó képes-e ellátni korábbi feladatait, és ha igen, azokat milyen feltételek mellett. Mérlegelni kell, hogy milyen munkaszervezési intézkedésekkel (pl.: iroda áthelyezése földszinti, bejárat közelébe, munkaidő megváltoztatása, új munkakörben foglalkoztatás, a betanulási lehetőség stb.) tudja biztosítani a munkafeltételeket, illetve a hozzáférést és a tárgyi feltételeket (munkahelyi környezet, menekülési feltételek, munkaeszközök adaptálása stb.) hogyan kell átalakítani. A kockázatértékelésnek nemcsak a szervezési és tárgyi feltételek megvalósításával, hanem a pszichoszociális, emberi kapcsolatokat érintő kérdésekkel is foglalkoznia kell, a kölcsönös elfogadás érdekében, amelyek az oktatástól a tréningekig terjedhet.
A kockázatértékelés elkészítésébe és a tárgyi akadálymentesítés megtervezésébe célszerű rehabilitációs szakembert és a munkavállalókat is bevonni, annak érdekében, hogy az ténylegesen betöltse funkcióját, és az egészséges munkavállalók számára is kényelmesebb, használhatóbb munkafeltételeket teremtsen. Az intézkedéseknek olyanoknak kell lenniük, hogy a csökkent munkaképességű/fogyatékos munkavállaló a közösség aktív tagja legyen, illetve maradjon.
Az akadálymentesítés mértékétől függően a tervezett munkákra célszerű rövid-, közép- és hosszú távú programot kidolgozni, és ezek ütemezését az Egységes és Átfogó Megelőzési Stratégiában meghatározni.

 

Pszichoszociális kockázatok, munkahelyi stressz.    

Mi is az a munkahelyi stressz és annak kezelése, ami napjainkban szinte minden munkavállalót/munkáltatót érint?

A munkahelyen fellépő olyan fizikai, szellemi és érzelmi állapotok összessége, melyek kiváltó oka a feszültség, az aggodalom, és a nyugtalanság.
Ennek több gyakori oka van: a túl nagy mennyiségű munka, alulértékeltség érzése, szoros határidők, az elvégzendő munka jellege, mások helyetti munkavégzés, örömérzet hiánya a munkában, irányítás érzetének hiánya a munkanapok felett, hosszú munkaidő vagy a frusztráló munkakörnyezet.
A stressznek szervezetünkre gyakorolt hatása 3 szakaszra osztható:

  1. szakasz

Reakció: Riadó! Alarm – reakció! A test és az agy „ugrásra” kész. A szimpatikus idegrendszeri aktivitás fokozott. Több vér kerül az izmokba és az agyba: ez rövidtávon növeli az erőt a sikeres megküzdés érdekében.
Hatása: Kísérlet a vészhelyzet elhárítására: – ha sikerül, a test visszatér egyensúlyi állapotába. – ha nem sikerül, folytatódnak a káros hatások.

  1. szakasz

Reakció: Küzdelem, ellenállás a stresszel szemben! Tartósan felborul az egyensúlyi állapot, tartós elváltozások a szervek működésében.
Hatása: A szervezet elkezdi felemészteni az energiaraktárait. Minden szervrendszer működése érintett lesz a stressz-folyamatban.

  1. szakasz

Reakció: Teljes kimerülés! Krónikus állapot. A test az összes energiatartalékát kimerítette.
Hatása: A stressz krónikus betegségekben manifesztálódik. A szervezet teljes leromlása áll elő.
A munkáltatónak kötelessége kezelni a pszichoszociális kockázatokat, ami a 89/391/EGK keretirányelv értelmében törvényi előírás is! (munkavédelmi kockázatértékelésen belül)
Nagyobb vállalatok ilyenkor külső cégeket bíznak meg stressz kezelő tréningek megtartásával, más cégek pedig a munkaóra lefaragásával próbálják meg csökkenteni a munkavállalókra nehezedő nyomást.

De mi magunk is tehetünk ez ellen. A testmozgás, sportolás köztudottan nagyon jó stressz oldó, levezető. A legjobb a biciklizés vagy séta a szabadban. De lehet még csökkenteni tudatos légzéssel is, az egyenletes lassú be, illetve kilégzés automatikusan csökkenti a stressz hormonok szintjét. Alkalmazhatunk még relaxációs gyakorlatokat is.

 

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv – 2. rész  

A második részében a jogszabályi résszel foglalkozunk. Mit követelnek meg az előírások, egyáltalán milyen előírások vannak/vonatkoznak a témában.

A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv (továbbiakban: TMMK) fogalmát az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (továbbiakban: OTSZ) szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel került be a tűzvédelmi köztudatba. A TMMK pontos előírásaival az OTSZ XXI. fejezet foglalkozik:

 „TŰZVÉDELMI MŰSZAKI MEGFELELŐSÉGI KÉZIKÖNYV

133. Általános követelmények
282. §
(1) Az építmény használatbavételét követő 60 napon belül az építmény tulajdonosának, társasház esetén a társasháznak az építményre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvvel (a továbbiakban: TMMK) kell rendelkeznie
a) az 5 szintesnél magasabb lakóépületek,
b) az 1000 m2-nél nagyobb közösségi épületek,
c) az 1000 m2-nél nagyobb ipari épületek,
d) a 3000 m2-nél nagyobb mezőgazdasági épületek,
e) a 2000 m2-nél nagyobb tárolási épületek vagy
f) speciális építménynek minősülő közúti alagút, valamint felszín alatti vasút
esetében.
(2) A TMMK-ban az építmény tűzvédelmi helyzetét érintő változásokat át kell vezetni, fel kell tüntetni a változást követő 30 napon belül.
(3) Több tulajdonos esetén a TMMK tartalmáért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek.
(4) A TMMK az építmény tartozéka, tulajdonos változásakor, az új tulajdonos részére át kell adni.
(5) A tulajdonos köteles az üzemeltető részére a TMMK hozzáférhetőségét biztosítani.

283. §
(1) A TMMK-t elektronikus vagy nyomtatott formátumban kell elkészíteni, vezetni és az építmény területén kell tartani.
(2) Az építmény használatbavételét követő 5. évben, majd azt követően 5 éves ciklusidővel a tulajdonos köteles felülvizsgáltatni az építmény TMMK-ban foglaltaknak megfelelő kialakítását, állapotát, az alábbiak szerint:
a) az építésügyi engedélyezési tervdokumentáció tartalmának megfelel-e az építmény,
b) a változtatások, átalakítások a vonatkozó jogszabályoknak, előírásoknak megfelelnek-e és
c) a változtatásokat, átalakításokat rögzítették-e a TMMK-ban.

 

284. §
A TMMK tartalmazza
a) az építmény tűzvédelmi, létesítési követelményeit:
aa) az építészeti kialakítást a tűzvédelmi követelményekkel,
ab) a villamos rendszer és villámvédelem kialakítását és
ac) a felvonók és mozgólépcsők, speciális épületgépészeti rendszerek kialakítását,
b) a tűzjelző berendezés, tűzoltó berendezés, vészhangosítási rendszer és hő- és füstelleni védelem kialakítását,
c) a rajzi mellékletet,
d) a TMMK készítőjének nevét, címét és jogosultságát és
e) az 5 évenkénti felülvizsgálat elvégzését igazoló dokumentumot.”

Ezen kívül iránymutatásként az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kiadott egy Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a témában
(http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/otsz/tmmk-TVMI.pdf)

A tűzvédelmi szakmán belül ebben a témában mai napig rengeteget cikkeznek, fórumokon vitáznak, de jelenleg a témában ezek az előírások vonatkoznak.

 

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv – 1. rész.    

Mi is az a TMMK?
Ez a dokumentum minden fontos műszaki adatot tartalmaz az épületről, és ha változás következik be (a műszaki állapotban pl.: gépészeti felújítás, átépítés, stb.) akkor az át kell vezetni ide és meghatározott időközönként meg kell újítani (5 évente).

Amíg az épület áll addig a dokumentumot nem lehet selejtezni.

Mikor kell ilyen TMMK vagy pontosan mit kell beletenni, egyáltalán ki csinálhat ilyen dokumentumot, mik az előnyei és hátrányai a TMMK-nak? Mindezeket a további részben tisztázzuk.

 

A Legionella fertőzésre vonatkozó új jogszabállyal kapcsolatos kötelezettségek.

A 49/2015 (XI. 6.) EMMI rendelet a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról szóló rendelet szerinti kockázatbecslési dokumentációt a hatóság ellenőrizni fogja!
 A baktériumról tudni kell, hogy vízben telepszik meg, szaporodik, és aeroszolos közeggel tud terjedni, a szervezetbe pedig belégzés útján kerül.
A kockázatot jelentő nedves közeg 20-50 Celsius fok között biztosít optimális feltételt a baktérium szaporodásához (meleg víz hálózat, központi légkezelő).
A Legionella fertőzésnek való kitettség alapján kockázatot jelentő helyek: Közfürdők, Egészségügyi és szociális létesítmények, Bevásárlóközpontok, Irodaházak, Iskolák, Ipari létesítmények, Beltéri szökőkutat magában foglaló létesítmény.
A Legionella fertőzési kockázatot jelentő létesítményeknek kockázatbecslést kell készíteniük a fertőzésnek való kitettséggel kapcsolatban. A kockázatbecslési dokumentációt a munkavállalók részére elérhetővé kell tenni.

Vállaljuk a fent említett létesítményekben a Legionella fertőzéssel kapcsolatos kockázatbecslési dokumentáció elkészítését. Forduljon hozzánk bizalommal, hogy eleget tudjon tenni a jogszabályban előírt kötelezettségének és elkerülje a bírságot!

 

Ki is az a munkavédelmi képviselő?

Munkavédelmi képviselő választást kell tartani azokon a munkahelyeken, ahol a dolgozók száma legalább 20 fő, az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, 70. §. szerint.

Mit jelent a gyakorlatban:

A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselőt vagy képviselőket választani.

Mi a különbség a munkavédelmi képviselő és munkavédelmi szakember fogalmai között?

A munkavédelmi képviselő és munkavédelmi szakember nem ugyan az a személy, mások a feladatai.

A munkavédelmi képviselőt a dolgozók egymás közül választják ki és nem feltétlenül rendelkezik ez irányú szakmai végzettséggel.

Ezzel szemben a munkavédelmi szakembert általában a munkáltató kéri fel az ez irányú szakfeladatok ellátására és ennek a személynek rendelkeznie kell megfelelő szakirányú végzettséggel és megfelelő tapasztalattal.

Miért van szükség munkavédelmi képviselőre?

Mert a pozícióra megválasztott kolléga továbbítja a munkavédelmi szakembernek/ munkáltatónak a dolgozók kéréseit, észrevételeit, ötleteit a munkahely munkavédelmi biztonságának növelésének érdekében és a balesetek elkerülésének érdekében.

A munkavédelmi képviselő:

  • munkaidőben beléphet a munkahelyekre és munkaterületekre,
  • tájékozódhat az ottani dolgozóktól a munkakörülményekről,
  • tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden olyan kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés feltételeit,
  • segíti észrevételeivel a munkavédelmi szakember munkáját.

Természetesen ezért a munkavédelmi képviselőt nem érheti semmilyen hátrány és diszkrimináció.

Cégének munkavédelmi szakemberétől megtudhatja, hogy pontosan ki lehet munkavédelmi képviselő, mi a választás menete, milyen továbbképzéseken szükséges részt vennie ennek az illetőnek.
Munkavédelmet érintő kérdésekben keressen minket bizalommal.

 

A méh- és darázscsípés veszélyei/megelőzése munkavégzés közben.    

A méh- vagy darázscsípés veszélyével érintett munkaterületeken végzett munkák előtt a munkáltatók tájékozódjanak a rovarcsípés kezelésével kapcsolatban a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosánál.
A méh- és darázscsípés megelőzése érdekében szükséges teendők és javaslatok:

  • A munkáltatók hívják fel a munkavállalók figyelmét a darázscsípés veszélyeire és a szükséges megelőző intézkedésekre a munkavédelmi oktatás során (a foglalkozás-egészségügyi szolgálat felvilágosítása és tanácsai alapján)
  • Az élénk színű ruhák – mint a sárga, piros – viselése nem javasolt. A munkavállalók hordjanak zárt ruházatot és zárt cipőt.
  • Gépjárműbe történő beszállás előtt ellenőrizni kell, hogy nincs-e a kocsitérben darázs.
  • A munkavállalókat előzetesen tájékoztatni kell, hogy indokolatlanul ne bolygassák a növényzetet, így a darazsakat sem. Nem szabad fa-, szikla- vagy mesterséges üregekbe nyúlni, hiszen a darazsak szívesen építik a fészküket e helyekre.
  • Ha megjelenik egy-egy darázs a közelben, igyekezzenek megőrizni a munkavállalók a nyugalmukat, a hadonászás csak ingerli a darazsakat.
  • Fogyasztás előtt mindig ellenőrizzék az italt, hogy nem került-e bele darázs. Ha van rá lehetőség, az élelmiszereket ebben az időszakban inkább zárt térben (pihenőhelyen)
  • A darázs- vagy méhcsípés veszélyével érintett munkaterületeken indokolt kerülni az egyedül végzett munkát, hogy időben felismerésre kerüljön az esetleges rosszullét. Mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni.
  • Ha valaki tudja magáról, hogy érzékeny a darázscsípésre, vigye magával az allergiás reakció megelőzését/csökkentését szolgáló gyógyszerét, illetve injekciót. Ennek hiányában ne kezdje meg a munkavégzést!
  • A munkavállalók figyelmét fel kell hívni arra, hogy figyeljenek egymásra, az esetlegesen előforduló panaszok esetén a munkát azonnal hagyják abba és igényeljék az elsősegélynyújtást vagy az orvosi ellátást.

Munkabiztonságot érintő kérdésekben forduljon hozzánk bizalommal!

 

A szennyezett levegő nagy részét, az irodában dolgozók nyelik le.

A kinti szennyezett levegő, a szálló por megközelítőleg egyharmada bejut a belső terekbe, így az irodahelyiségekbe is.
Szmogos időben szellőztessük ki gyakrabban az irodánkat, de ha olyan a technikai háttér, akkor egyáltalán ne szellőztessünk.
A szálló por jelentős részét a kétütemű motorok és a dízelmotorok üzemanyagának tökéletlen égésekor keletkező koromszemcsék alkotják. A porszemcsék ingerlik a szem kötőhártyáját, a légutak nyálkahártyáját. A szálló por különböző légzőszervi megbetegedéseket okoz.
Az oxigén-felvétel romlása közvetve terheli a szív- és érrendszert.

Az optimális irodai hőmérséklet 21-22 C fok. A folyamatos ülőmunkát végző munkavállalóknak ilyenkor általában megváltozik a hőérzete, a vérkeringés lassulása miatt jobban fáznak.
Ha tehetik, óránként álljanak fel és mozgassák át végtagjaikat, sétáljanak egy pár percet. Ezzel javítható a relatív hőérzetük, nem fogják, úgy érezni, hogy fáznak.
Továbbá így védekezhetnek az irodákban dolgozók a légszennyezés ellen:

  • Fogyasszanak több folyadékot, ezzel megállíthatják az érrög képződést, ugyanis a szálló por szennyeződés növekedésével emelkedik az infarktussal és trombózissal kórházba kerülők száma.
  • Alkalmazzanak légtisztító berendezéseket.
  • Szobanövényekkel csökkenthető a beltéri légszennyezés. A fotoszintézis által szén-dioxidot megkötő és oxigént termelő növények emellett a por egy részét is megfogják, továbbá javítják a közérzetet.

Munkavédelemmel kapcsolatban felmerült kérdésére készséggel válaszolunk!

Az NGM - Munkafelügyeleti Főosztályának felhívása a hidegben történő munkavégzés veszélyeivel kapcsolatban     

A tartós hideg időjárás miatt fokozottan jelentkezhetnek a hidegben történő munkavégzés egészségi és biztonsági kockázatai is, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya felhívja a munkáltatók figyelmét a munkavállalók védelme érdekében szükséges megelőző intézkedések megtételére. A hideg munkakörnyezetben végzett munka veszélyét elsősorban a szövetek helyi lehűlése (főként a végtagokon, orron, fülön), illetve az ebből következő diszkomfort és fagyási sérülések jelentik. A hideg hatására érösszehúzódás, érszűkület alakul ki a hidegnek kitett területeken. Ez a védekező mechanizmus a későbbiekben azonban káros következményekkel is járhat, mivel a tartós érszűkület következtében csökken az adott terület oxigén- és tápanyagellátása, amely fagyási sérülésekhez vezethet. A rendkívül hideg környezet fáradtságot okozhat, fokozhatja a végtagok remegését, valamint csökkentheti a kéz szorítóerejét, mindezek hozzájárulhatnak a balesetveszélyes helyzetek kialakulásához is. A tartósan alacsony hőmérsékleten dolgozók körében a hűléses megbetegedések, a légúti- és reumás ártalmak is gyakoriak. A hideg hatására a már megnyugodott légzőszervi- és szív- érrendszeri megbetegedések is fellángolhatnak, egyes kórképek súlyosbodhatnak (pl. asztma, kéz-kar vibrációs szindróma, ízületi megbetegedések. A fenti egészségkárosító kockázatok miatt a hideg munkakörnyezetben végzett munka a sérülékeny csoportba tartozó fiatalkorúak és várandós nők számára tiltott [33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. sz. melléklete]. (A szabadtéri munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban a +4 °C-ot nem éri el.)
A hideg munkakörnyezet kedvezőtlen hatásai miatt elsősorban a szabadban végzett fizikai munka (pl. fakitermelés, építőipari kivitelezési tevékenység, útépítés, útburkolás, úttisztítás, szemétszállítás, állattartó telepeken végzett munka) során kell különös gondot fordítani a munkavállalók védelmére: 2 - A hideg munkakörnyezet is a dolgozókat érő megterhelések körébe tartozik, így erre vonatkozóan is el kell végezni a kockázatértékelést. - Hidegnek minősülő munkahelyeken munkaszervezéssel kell biztosítani, hogy óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces (szélsőségesen hideg időjárási körülményeknél akár hosszabb időtartamban) pihenőidő beiktatása történjen. A pihenőidőt a környezethez képest melegebb (lehetőleg fűtött, komfortzónába eső), megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott pihenőhelyen töltsék el a munkavállalók.
A fűtőtestek megválasztásánál és elhelyezésénél gondoskodni kell arról, hogy azok ne idézhessék elő a munkahely/pihenőhely levegőjének szennyezését, illetve a munkavállalók túlzott felmelegedését. A gázkészülékek használata nem veszélyeztetheti a munkavállalók egészségét és biztonságát. Az égéstermék összetevői közül a legveszélyesebb mérgező gáz a szén-monoxid (CO). Veszélyességét fokozza, hogy színtelen, szagtalan: jelenléte az emberi érzékszervekkel nem észlelhető!
-A hidegnek minősülő munkahelyeken meleg (+50 oC hőmérsékletű) teát is biztosítani kell a munkavállalók számára, a higiénés követelmények betartásával (személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharak). A tea ízesítéséhez cukrot, illetve édesítőszert kell biztosítani.
-A kockázatértékelés eredményei alapján hideg elleni védőeszköz, védőruha (pl. meleg sapka, téliesített védőkabát vagy védőmellény, hideg elleni védőkesztyű, bélelt munkavédelmi bakancs stb.) biztosítása válhat szükségessé, közúti forgalom mellett, mozgó gépjárművek környezetében végzett munkák esetén jól-láthatóságot biztosító mellénnyel, fényvisszaverő csíkokkal történő kiegészítéssel.
- A munka jellegére (pl. könnyű-, közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munka) és a dolgozók általános egészségi állapotára, tapasztalatára is tekintettel kell lenni a védőeszközök juttatásakor, amelyhez a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának véleményét is ki kell kérni. Figyelembe kell venni a munka-, védőruházat és egyéb védőeszközök viseléséből adódó többletmegterhelést, a mozgást, látást és hallást (kommunikációt) korlátozó hatását is. Gondoskodni kell arról is, hogy az egyéni védőeszközök megfelelő higiénés állapotban legyenek. - Huzamosabb időn keresztül a szabadban tartózkodás esetén fontos mozgatni a végtagokat, ujjakat, ez élénkíti a vérkeringést, emeli a test hőmérsékletét. Az átnedvesedett ruházatot el kell távolítani és szárazra kell cserélni. - Az összefagyott hó és jég a tetőkről, csatornákról a járókelőkre, a munkavállalókra eshetnek, a járdák és egyéb közlekedők síkossá válhatnak. Mind a gépjárművezetők, mind a gyalogosan közlekedők legyenek fokozott figyelemmel a havas, jeges, csúszós útviszonyokra. - A lefagyott tárgyak nehezebben vagy egyáltalán nem mozdíthatóak (anyagmozgatás, terhek emelése esetén), amihez társul a csúszásveszély is. - A munkavédelmi oktatás során a fentiekben felsorolt veszélyforrások és a szükséges megelőző intézkedések mellett fel kell hívni a munkavállalók figyelmét, hogy figyeljenek egymásra, bármilyen egészségi állapotukkal összefüggő panasz, rosszullét, valamint sérülés esetén a tevékenységet azonnal hagyják abba, és igényeljék a 3 munkahelyi elsősegélynyújtást vagy az orvosi ellátást. Mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni! Zárt térben történő munkavégzés esetén a megfelelő munkahelyi klíma biztosítása könnyebben megoldható, mint a szabadtéri munkavégzés során. Zárttéri munkahelyen a dolgozók számára biztosítandó megfelelő hőmérsékletet az ott folyó munka jellege, illetve a munkával járó fizikai megterhelés-igénybevétel határozza meg. (A zárttéri munkahely hidegnek minősül, ha a hőmérséklet a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban a +10 °C-ot nem éri el.) Hideg évszakban szellemi munka esetén 20-22 oC, könnyű fizikai munka esetén 18-20 oC, közepesen nehéz fizikai munka esetén 14-18 oC, míg nehéz fizikai munka esetén 12-14 oC munkahelyi hőmérsékletet kell biztosítani a dolgozók számára. Amennyiben a zárttéri munkahelyen nem biztosítható a munka jellegének és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelésének megfelelő hőmérséklet és a munkahely hidegnek minősül, a munkáltatónak intézkedéseket hoznia a hideg munkakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából (lásd fent). A huzamos tartózkodásra szolgáló hidegpadlós helyiségben, a tevékenység jellegének figyelembe vételével - a hideg diszkomfort és a „reumás” panaszok megelőzése érdekében - megfelelő hőszigetelésről kell gondoskodni úgy, hogy az a munkavégzés biztonságát ne veszélyeztesse. A kellemetlen és egészségre káros légmozgás (huzathatás) kialakulásának megelőzését biztosítani kell.
A hideg munkakörnyezettel kapcsolatos legfontosabb munkavédelmi előírásokat tartalmazó jogszabályok:
a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (33-34. §);

  • a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet (7. §; 2. sz. melléklet);
  • a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet;
  • az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet (4. sz. melléklet 7. és 18.3. a) pontjai);
  • a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet. 
Forrás:  ommf.gov.hu

 

Nem változik jelenleg a vasárnapi pótlék mértéke.

A Munka törvénykönyve 139.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a bérpótlék a munkavállalót a munkabérén felül illeti meg, mely szabálytól a felek még kollektív szerződésben sem térhetnek el.

A munkavégzés szokásos, átlagos feltételeit ugyanis a munkavállaló és a munkáltató a munkaszerződés megkötésekor már az alapbér megállapításánál figyelembe vették.Vasárnapi pótlékra így jelenleg azok jogosultak, akik több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben dolgoznak, illetve a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál vannak foglalkoztatva.
A pótlék mértéke 50%, amely azonban csak abban az esetben jár, amennyiben vasárnapi munkavégzés nem rendelhető el esetükben az Mt. 101.§-ában nevesített bármely más okból. A bármely más okra leggyakoribb példa a megszakítás nélküli tevékenység (erőmű, kórház stb.) vagy például a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltató vagy munkakör (pláza, vendéglátás, múzeum stb.).
2016 júliusától változik a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.tv. (Mvt.)
Hatályba lépett az Mvt. legutóbbi módosítása, mely több ponton hozzányúl a jogszabályhoz. A változások közül a legfontosabb, hogy a jövőben már 20 főtől kötelező lesz munkavédelmi képviselőt választani. Változnak a választhatóság szabályai is. A jövőben a munkavédelmi képviselő választásánál az Mt. 238.§-ában foglaltakat, azaz az üzemi tanácsi választás választhatóságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy nem választható munkavédelmi képviselővé az sem, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.
Az átmeneti rendelkezések értelmében azon munkáltatóknál, ahol van választott munkavédelmi képviselő, a megváltozott szabályokat a mandátum lejártát követő választástól kell alkalmazni. Egyéb esetekben pedig a 2016. július 8-i hatálybalépést követő fél éven belül munkavédelmi képviselő választást kell tartani.

Módosult a Beépített tűzoltó berendezések tűzvédelmi műszaki irányelve.

2016. februárjában módosult a Beépített tűzoltó berendezések telepítéséről szóló Műszaki Irányelv, amelynél a bővített változat a beépített tűzterjedésgátló-berendezések kialakítására vonatkozó műszaki megoldásokat foglalja magába.
A 2015. március 30-án megjelent irányelv módosítását egy szakemberekből álló munkacsoport dolgozta ki , a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság döntése alapján. A kiegészítés azt is tartalmazza,  hogy a tűz terjedését milyen általános, és speciális módszerekkel, megoldásokkal lehet gátolni, a beépített tűzoltó berendezés használatával. A beépített rendszer a tűzszakaszok határán lévő térelválasztó szerkezet védelmét szolgálja. Jelenleg az oltóberendezések közül a sprinkler és a vízköddel oltó berendezés alkalmazható erre a feladatra.

Az OTSZ alapján valós méretű tűzzel kell igazolni a tűzterjedés elleni védelemre szolgáló beépített tűzterjedésgátló berendezés alkalmasságát.  Bár az új irányelv megjelent, a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság munkacsoportjai tovább dolgoznak: készül az építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzőivel foglalkozó irányelv, valamint folyamatban van a tűzvédelmi eszközök, berendezések ellenőrzéséről, karbantartásáról szóló irányelv kidolgozása is.

Tűzvédelmi törvénymódosulás panellakások és társasházak számára!

Az új törvény szerint minden 3 szintesnél nagyobb panel, illetve társasház köteles készíteni egy tűzvédelmi előírást 2016.március 31.-ig!
Mit kell tartalmaznia a tűzvédelmi szabályzatnak?
Főként az általános tűzveszélyes tevékenységek szabályait, a legfontosabb teendőket a bekövetkezett tűz esetén, a lakók menekülési lehetőségeit, a dohányzásra vonatkozó korlátozásokat, stb.
Készítsék el mihamarabb, ügyeljenek saját, és környezetük biztonságára, hiszen a hirtelen bekövetkező tűzeset nem csak pénzügyi, de ugyanakkor súlyos testi és pszichés károkat is okozhat!
További információk találhatóak a jogszabályban:

30/1996. (XII.6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről

4/A. §14 (1) A háromszintesnél magasabb és tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületben, épületrészben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosa köteles
a) írásban kidolgozni az épületre, épületrészre vonatkozóan a tűzjelzés tartalmi követelményeit, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályait, a tárolásra vonatkozó előírásokat, a nyílt láng használatára és a dohányzásra vonatkozó korlátozásokat, a tüzelő- és fűtőberendezések, továbbá az elektromos berendezések használatának előírásait, a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó szabályokat, a lakók, illetve az ott-tartózkodók riasztásának és menekülésének lehetséges módozatait, a tűzvédelmet biztosító eszközök, berendezések használatára vonatkozó előírásokat, valamint
b) gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tűzvédelmi használati szabályokat a készítésére kötelezett a tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén átdolgozza, és naprakészen tartja.
6. §15 A 4/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettséget legkésőbb 2016. március 31-ig kell teljesíteni.

Forrás: net.jogtar.hu

A  gazdálkodó szerv alapvető tűzvédelmi kötelezettségei.

A gazdálkodó szerv alapvető tűzvédelmi kötelezettségeit az 1996. évi XXXI. Tv. szabályozza:

-A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, épületek, technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, a vészhelyzetek megelőzéséről és elhárításának feltételeiről.

-A jogszabályban meghatározott tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést állandóan üzemképes állapotban kell tartaniuk, időszakos ellenőrzésükről, valamint az oltóanyag biztosításáról gondoskodniuk kell. A tűzoltóság részére a helyszíni gyakorlatok megtartását lehetővé kell tenniük és abban közreműködniük.

-A tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek a jogszabályban meghatározott feltételeit biztosítaniuk kell. A tűzvédelmi ellenőrzése lehetőségét biztosítaniuk kell. Az adatszolgáltatásra kötelezettségének eleget kell tennie. A munkavállalóiknak oktatásáról, tűzvédelmi szabályzat készítéséről gondoskodniuk kell. A tűzvédelemmel összefüggő ellenőrzésekről, felülvizsgálatokról intézkedniük kell. 

A menekülési jelek elhelyezése!

OTSZ 54/2014
147. § Biztonsági jel lehet kívülről vagy belülről megvilágított vagy utánvilágító jel, amely legalább a vonatkozó műszaki követelményben meghatározott ideig és mértékben alkalmas a céljának megfelelő fény kibocsátására.
148. § (1) A 147. §-ban foglaltaknak megfelelő tűzvédelmi jelekkel kell megjelölni az elhelyezett
a) tűzoltó készülékeket,
b) fali tűzcsapokat, tűzcsapszerelvény-szekrényeket, a száraz oltóvízvezeték betáplálási és vízkivételi pontjait,
c) bármely tartózkodási helyről nem látható tűzjelző kézi jelzésadókat,
d) kézi indítású tűzoltó-technikai termékek kezelő szerkezeteit és
e) beépített tűzoltó berendezés oltóközpontjainak bejáratát.
(2) A 147. §-ban foglaltaknak megfelelően a helyiség bejáratánál, a helyiségben vagy az érintett szabadtéren tiltó jellel kell jelölni
a) a gyújtóforrás alkalmazásnak és az adott területre vitelének tilalmát,
b) a dohányzás tilalmát és
c) a vízzel oltás tilalmát.
(3) A 147. §-ban foglaltaknak megfelelő biztonsági jellel kell figyelmeztetni
a) a 20 liternél/kilogrammnál több robbanásveszélyes anyag jelenlétére,
b) a radioaktív anyag jelenlétére és
c) az épület főbejárata mellett kívülről a napelem jelenlétére.

A menekülési jelet tilos az ajtóra szerelni. A pánikrúddal ellátott ajtókon jelölni kell azok nyitási mechanizmusát a kezelésükre utaló biztonsági jellel.
153. § (1) A magasan telepített menekülési jelek felismerhetőségi távolságát a vonatkozó műszaki előírás szerint kell meghatározni. Az ilyen magasságban rögzített, menekülési útirányt jelző biztonsági jeleket a kijárati ajtók fölé, valamint a menekülési út minden irányváltoztatási pontjában el kell helyezni. A menekülési út bármely pontján, minden esetben legalább egy jelnek láthatónak kell lennie.
(2) Középmagasan elhelyezett menekülési jeleket úgy kell elhelyezni, ahogy azt a veszélyforrás igényli. Középmagasan telepített biztonsági jeleket elsősorban a közlekedési utakon és az olyan helyiségekben kell kiépíteni, ahol egy esetleges tűzben nem vagy csekély mértékben kell füstfejlődéssel számolni az ott tárolt, beépített vagy elhelyezett anyagokra, berendezési tárgyakra tekintettel. A menekülési út bármely pontján, minden esetben legalább egy jelnek láthatónak kell lennie.
(3) Az alacsonyan telepített menekülési jeleknek folyamatosan kell az útirányt mutatniuk, és a biztonsági jeleknek 5,0 méter távolságból felismerhetőnek kell lenniük.

(4) A menekülési jelek telepítésénél minden esetben figyelembe kell venni a helyiség belmagasságát, valamint az ott található anyagok füstfejlesztő képességét  a Biztonsági világítás, menekülési jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer alcímhez

Képernyő előtti munkavégzés.

A számítógépek használatának általánossá válása következtében szinte minden irodában figyelemmel kell lenni az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet előírásaira is, amely a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit tartalmazza. Ezt a rendeletet alkalmazni kell ugyanis minden olyan, szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ. A rendeletben foglaltak teljesítését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ellenőrzi.

Kockázatok
A munkáltató a munkavédelmi kockázatbecslés, -értékelés során, valamint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával folyamatosan vizsgálja az alábbi kockázatok előfordulását:

  • látásromlást előidéző tényezők,
  • pszichés (mentális) megterhelés,
  • fizikai állapotromlást előidéző tényezők.

Képernyős munkahely
Képernyős munkahelynek minősül az olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, szkenner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb.), de idesorolandók az esetleges tartozékok, az ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, az irattartó, a munkaszék, a munkaasztal vagy munkafelület, a telefon, valamint a követlen munkakörnyezet.
A munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces – össze nem vonható – szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg. Amennyiben a képernyő előtti munkavégzés megszakítása a munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technológia miatt nem lehetséges, a munkáltató úgy szervezi meg a munkahelyen a napi munkavégzést, hogy a munkavállalót érő képernyő előtti megterhelés csökkentése érdekében a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként – a munka jellegéhez igazodóan a veszélyhelyzet kizárásával – szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő hetvenöt százalékát.

Információk a lakosság részére az új OTSZ-szel kapcsoltban.

Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló rendelet 2015 március ötödikén lépett hatályba. Legjobban a a használati szabályok változása érinti az állampolgárokat.
 Használati jogszabályok a jövőben az anyagok tárolására, a menekülési utak biztosítására, a központi szellőzőrendszerek karbantartására, a tűzoltó készülékek számának meghatározására kell jobban odafigyelni a lakosság hétköznapi tevékenységük során. Fontos és új elemei a szabályozásnak a szabadtéri tüzek gyújtására, illetve az éghető folyadékok és gázok tárolására vonatkozó passzusok.
 Az új rendszerben az általános tárolási szabályok jól elkülönülnek a robbanásveszélyes anyagokra tárolására vonatkozó előírásoktól. Pontosan meghatározza a rendelet, miként lehet lakóépületben, illetve kereskedelmi rendeltetésű épületben (valamint ezek önálló egységeiben) propánbutángáz-palackot tárolni. Ahogy azt is lefekteti az új norma, hogy mennyit lehet tartani egy adott helyen a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokból. Tiltja a gázpalackok tárolását a gépjárműtárolóban és a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben (nappali, hálószoba stb.). Többszintes, több lakásból álló épületekben lakásonként legfeljebb egy propánbutángáz-palackot tarthatnak a lakók, de ezt is kizárólag olyan épületben, amelynek tartószerkezetei igazoltan kibírják egy esetleges gázrobbanás erőhatásait.
A lakóépületek esetében az egyik legfontosabb új szabály a menekülési útvonalakra vonatkozó rész: eszerint az ilyenként szóba jöhető területeket tilos leszűkíteni. Ezen közlekedőkön – az előbbi főszabályt figyelembe véve – növényeken kívül csakis olyan dekorációk, szőnyegek, falikárpitok és egyéb, nem tárolásra szolgáló tárgyak tarthatók, amelyek az érintett fal vagy padlózat felületének legfeljebb tizenöt százalékát fedik le épületszintenként.
 A menekülésre számításba vett közlekedőkben, nem füstmentes lépcsőházakban és a pinceszinti helyiségekben ezen engedélyezett anyagok sem ronthatják a hő- és füstelvezetés hatékonyságát. Semmit sem szabad tárolni a tűzgátló előtérben, a füstmentes lépcsőházban és annak előterében.
Azokban a lakóépületekben, amelyek legfelső használati szintje tizennégy méternél magasabban helyezkedik el, a gyártó által meghatározott rendszerességgel, ennek hiányában legalább háromévente kell tisztítani a központi szellőzőrendszert, az elvégzett munkát pedig írásban is igazolni kell. A szellőztetőrendszer nyílásait tilos eltorlaszolni az új tűzvédelmi szabályzat szerint.
Több apró, ám annál fontosabb elemmel egészültek ki az éghető folyadékok és gázok használatának szabályai. Lakásban – ha önálló,egylakásos lakóépületről van szó – legfeljebb húsz liternyi egyes vagy kettes tűzveszélyességi fokozatú folyadék (például benzin) és robbanásveszélyes osztályú aeroszol, valamint legfeljebb hatvan liternyi hármas tűzveszélyességi fokozatú folyadék (pl. gázolaj) tárolható. Többlakásos épületnél ugyanezen anyagokból lakásonként legfeljebb tíz litert (egyes kettes fokozatú folyadék és aeroszol), illetve legfeljebb harminc litert (hármas tűzveszélyességi fokozatú folyadék) szabad tartani. Lakóépülethez, vagy lakás céljára szolgáló épületrészhez tartozó garázsokban parkoló állásonként és tároló helyiségenként összesen legfeljebb öt liter üzemanyag és a háztartásban használatos éghető folyadék tárolható – természetesen a gépkocsik tankjában tárolt üzemanyagon felül. Egyéb garázsokban, gépjárműtároló helyiségekben sem éghető folyadék, sem éghető gáz nem tartható –kivéve a gépjárművek tankjában tárolt mennyiséget.
 Az egy-egy területen tartandó tűzoltó készülékek számát is más elvek, és így más szabályok szerint kell kiszámolni a jövőben. Korábban ez a szóban forgó helyiség tűzveszélyességi osztályától és területétől függött. Az új tűzvédelmi szabályzat azonban már nem ismeri a tűzveszélyességi osztály fogalmát az épületek esetében. Ezért az a megoldás született, hogy bizonyos nagyságú területen kell adott mennyiségű oltóanyagnak készenlétben állnia. Vagyis most már a helyiség üzemeltetője döntheti el, hogy több kisebb, avagy kevesebb, ámde nagyobb mennyiségű oltóanyagot tartalmazó készülékkel biztosítja az előírt oltóanyagegységet.
Újdonság – és a lakosság számára talán az egyik legfontosabb eleme is a most hatályba lépett rendeletnek – a szabadtéri tüzek gyújtására és e tüzek megelőzésére vonatkozó szabályok gyűjteménye.
Azért, hogy csökkenjen a szabad területen keletkezett tüzek száma, a rendelet bevezeti az irányított égetés fogalmát, és meghatározza annak részletes követelményeit. A külterületi ingatlanok tulajdonosai kötelesek a tervezett égetés előtt tíz nappal kikérni a tűzvédelmi hatóság engedélyét, ha tíz hektár egybefüggő területen szeretnének égetni. A tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során tilos a tarlót minden oldalról egyszerre felgyújtani, az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. Tíz hektárnál nagyobb területen pedig csak szakaszosan lehet a tarlót felégetni, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet hozzáfogni a többi résznek.
A tarlóégetés során gondoskodni kell a megfelelő létszámú, tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott és kellően kioktatott személyzetről, továbbá egy ekével felszerelt traktort is készenlétben kell tartani a helyszínen.
Tilos a jövőben szalmát elégetéssel megsemmisíteni, illetve a lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni. Az égetéssel érintett szakaszokat a tűz meggyújtása előtt legalább három méter széles sávban körül kell szántani. Újdonság az előzetes vadriasztás kötelezettsége is az égetni szándékozott területen – ez az apróvadak védelmét szolgálja. A fasorok, facsoportok védelmére pedig legalább hat méter széles védősávot kell szántással kialakítania annak, aki irányított égetést kíván végrehajtani.
A belterületi ingatlanok tulajdonosai a zöldhulladékot csak akkor semmisíthetik meg égetéssel, ha ezt az adott település önkormányzata rendeletben engedélyezi. Az égetés során a tüzet itt sem szabad őrizetlenül hagyni, és veszély esetén, illetve az égetés végeztével a lángokat gondosan el kell oltani. Az égetés végeztével a helyszínt át is kell vizsgálni, az esetleges visszamaradt parázslást, izzást meg kell szüntetni vízzel, földtakarással vagy kéziszerszámokkal.
 Forrás: BM OKF HÍRLEVÉL 2015. március

Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek 

A megújuló  Országos Tűzvédelmi Szabályzattal, létrejönnek a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek 

Mi is a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek ?
Mi a külsőség a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek  és a   jogszabály között.

Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek: műszaki megoldások, amelyekkel teljesül az elvárt biztonsági szint

Jogszabály: az elvárt biztonsági szint konkrét meghatározása

Tűzvédelmi Műszaki Irányelveket a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság dolgozta ki és felülvizsgálata. Kibocsátója a  BM OKF Főigazgató.

Közzétett Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek  a következők :

  1. Számítógépes tűz- és füstterjedési, valamint menekülési szimuláció
  2. Beépített tűzjelző berendezés tervezése, telepítése
  3. Tűzterjedés elleni védelem
  4. Kiürítés
  5. Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem
  6. Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv

 

Részletesen a következő oldalon tájékozódhat a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekről:  http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=tuzm

  

Munkahelyi elsősegélynyújtás.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 46.§-a és a 3/2002. SzCsM-EüM rendelet értelmében a munkahelyen – jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásnak, a munkavállalók létszámának, a munka szervezésének megfelelően – biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit.

Minden munkahelyen a munkáltatóknak  biztosítani kell a kiképzett munkahelyi elsősegélynyújtó munkavállaló jelenlétét.
Az elsősegélynyújtó ismeretek elsajátításával nem csak törvényi kötelezettségének tesz eleget, kiképzett munkatársai akár életet is menthetnek!

A munkahelyi elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételei
Személyi feltételek
 A munkáltató köteles kiképzett munkahelyi elsősegély-nyújtó munkatársat az elsősegélynyújtással megbízni és jelenlétét minden műszakban biztosítani. Az elsősegély nyújtók száma a munkahelyek sajátosságaitól függ: a munkafolyamatok kockázatától, a munkavállalók létszámától valamint a balesetek előfordulásától.
Egyszemélyes munkavégzés esetén képzett elsősegélynyújtót nem kell kijelölni, de a munkavállalót a tevékenységével összefüggő elsősegélynyújtási ismeretekre ki kell oktatni.
Kiképzett elsősegélynyújtónak azt a munkatársat kell tekinteni, aki
a) elsősegélynyújtási ismeretekből – szakmai képzés keretében, kiképzett, oktatott és vizsgázott,
b) az állami intézményeknél – az elsősegélynyújtási ismeretek megszerzése céljából – szervezett tanfolyamokon vizsgát tett
c) gazdasági társaságoknál, oktatási intézményeknél – az Elsősegélynyújtási ismeretek megszerzése céljából – szervezett tanfolyamokon vizsgát tett.
A két évnél régebben vizsgázott személy akkor minősül kiképzettnek, ha a részére az ismeretfelújító oktatás (továbbképzés) folyamatosan megtörtént.
Tárgyi feltételek
Hordágy kell biztosítani: ott, ahol a helyiségek mérete, a végzett tevékenység jellege és a balesetek gyakorisága ezt indokolja.
Mentődobozok darabszámát és MSZ 13553 szabvány szerinti típusát a fenti szempontok figyelembevételével indokolt meghatározni.
 Az elsősegélynyújtó felszerelést megfelelő mennyiségben és minőségben, jól látható, könnyen és gyorsan elérhető, szennyeződéstől védett helyen kell készenlétben tartani.  A hozzájuk vezető utakat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell jelölni. Gondoskodni kell az elhasznált, lejárt, használhatatlan eszközök pótlásáról.

  

  • Elérhetőségek
  • Email: info@fireshield.hu
  • Tel:+36 70 584 20 10